Soha, egyetlen bejegyzést sem kezdtem el, hagytam félbe, majd kezdtem elölről, úgy és annyiszor, mint ezt. Olyan volt, hogy megírtam egyet, de kitöröltem, mert csak arra volt szükségem, hogy kiírjam magamból a dolgot, megkönnyebbültem vagy egyszerűen rájöttem, hogy kár tovább pörögni rajta, így elengedtem. De ez egy olyan téma, ami mellett egyszerűen képtelen voltam szó nélkül elmenni.
Esküvőre készülök 2. – avagy a nagypofájú fotósok támadása
Hosszú ideig győzködtem magam, hogy nyugodjak le a…, de aztán egy nap végérvényesen eldöntöttem, hogy ez a poszt meg fog születni, mert tényleg tele lett a hócipőm. Az első részben néhány menyasszony idegesítő kérdéseit taglaltam, valamint jeleztem, hogy még nincs fotósunk. Lett, és nagyon elégedettek vagyunk vele az eddig látottak alapján, DE…