Időm nagy részében azzal vagyok elfoglalva, hogy erős vagyok. Hogy az legyek. Aztán valahogy mindig rá kell jönnöm, hogy nem vagyok az. Illetve nem úgy, ahogy magamtól várnám. Engem is le tud dönteni a fáradság, a kimerültség, de akár egy komolyabb megfázás is, és olyankor minden fáj. Az élet is fáj. Pedig nincs okom rá, de ilyenkor kicsit hagyom magam sajnálni – magam.
