Semmi, és veled?

Tök égő!

Igazság szerint ritka nagy tehetségem van ahhoz, hogy a lehető leglehetetlenebb időpontokban, helyeken és helyzetekben leégessem magam. Ám ez általában nem fizikailag történik – szerencsére. De már erre is van egy kiváló receptem: végy másfél liter forró vizet, és egy hőálló üvegkancsót, aztán futás a kórházi ügyeletre. Az égési osztályra. Ez így elég korrekt napkezdés december 21-én, nem?

Igen tevékenyen indult az a reggel. Büszke is voltam magamra, hogy az aznapra kiszabott feladataim nagy részének 11 órára a végére értem (vagyis kivételesen nem túl, hanem inkább alul terveztem a napomat), így gondoltam, megajándékozom magam egy nagy adag teával. A vízforraló némi zúgással, majd halk kattanással  jelezte, hogy a víz készen áll, így (hirtelen ötlettől vezérelve) elővettem a hőálló(!) üvegkancsót a szekrény aljának leghátsó csücskéből, és beleöntöttem a frissen felforralt, gőzölgő vizet. A két filter nyugodtan lógott a fülére akasztva, mivel akkurátusan felfüggesztettem őket, nehogy elsüllyedjenek. Ami ez után jött, az csak pillanatképekben van meg.

Hallom az üveg csattanásának hangját, érzem, ahogy a fület fogva könnyebbé válik a kancsó (ekkor azt hittem, hogy a fül engedte el), kapok alá, hátha nem esik le, de közben már fáj a lábam. Újabb töréshang, már határozottan érzem, hogy égnek a combjaim. Több másodpercig álltam ott, mire elég erős lett a fájdalom. Sikítottam, és eldobtam az addig minden erőmmel szorongatott fület, amin még mindig ott lógtak a filterek. Üvöltöttem, azt hiszem, amire B kinézett a szobából, és először azt hitte, azért borultam ki, mert eltörtem valamit.

Akkor vált gyanússá számára, hogy itt holmi hisztinél komolyabb dologról van szó, amikor sírva, kiabálva szaladtam ki a konyhából, és nadrágom ledobva rohantam a fürdőbe, hogy hideg vízzel enyhítsem az addigra már hihetetlenül égő bőröm. A bal kezem is megégett, amikor alákaptam két robbanás között, de az semmi volt a két combomhoz képest, amik akkor még csak égő vörösek voltak, majd mire beértünk a Szent István Kórházba, fel is hólyagosodtak. Szerencsére már az első kötözés után enyhült a fájdalom. Másodjára, majd harmadjára nem hagyományos módon csomagoltak be, és ezúton is üdvözleteimet küldöm azoknak, akik az intelligens kötszereket kitalálták, mert nagyon sokat segítenek a gyógyulásban, valamint kiváló beszélgető partnerek.

Két hét eltelt már, de a bőröm még mindig érzékeny. Szerda óta nincs kötésem, a doktor meg is dicsérte a sebeimet, milyen gyorsan gyógyultak, és bár az általa szépnek titulált állapot szerintem még messze nem az, de mi mind a ketten más szemüvegen keresztül nézzük ezt a dolgot. Az a fő, hogy már tudok nadrágot húzni, és nem kell harisnyában, meg szoknyában parádéznom, valamint első, és legfontosabb, hogy nem történt komolyabb baj. Mint megtudtam, az üvegkancsók fokozottan veszélyesek, és télvíz idején hozzám hasonlókkal van tele az égési osztály. Szóval csak óvatosan!


Egy ilyen helyzetben nehéz megőrizni a lélekjelenlétet – nem hiába szokás váratlan helyzetekre azt mondani, hogy mintha leforráztak volna -, de ha az agyunk hátulsó csücskében ott van a tudás, és néha átismételjük (lehetőleg nem éles helyzet miatt), akkor az segíthet, miközben azt sem tudjuk, merre vagyunk arccal. Ezért…

Felületesen a felületes égési sérülésekről egy laikus szemével:

Égési sérülést okozhat hőhatás, kémiai, illetve mechanikai ártalom valamint elektromos sérülés. A súlyosságot több tényező befolyásolja. Nagyon fontos, hogy kérdés nélkül kórházba kell menni, ha az égés

  • szemet, szájat vagy nemi szervet érint (mértékétől, és kiterjedésétől függetlenül),
  • tenyérnyinél nagyobb területen található,
  • nem csak piros, hanem hólyagos bőrt okoz (tehát eléri a másodfokot), illetve
  • a beteg belázasodik.

Égési sérülés esetén nagyon fontos, hogy az érintett területről (de nem területből!) eltávolítsuk az ékszereket, a ruhát, és azonnal elkezdjük a hűtést 10-20 percen keresztül folyó hideg (kb. 20°C-os) vízzel, hogy a mélyebb szövetkárosodást meggátoljuk.

Az égett rész fokozottan ki van téve a fertőzéseknek, ezért nagyon fontos a fertőtlenítés. Nem szabad a népi hiedelmeket követve tejfölt, vajat, olajat vagy bármi ehhez hasonlót a sebre kenni, sokkal inkább steril fedőkötést kell használni.

Mindenkit arra biztatok, hogy menjen orvoshoz, ha a fent felsorolt négy tünet bármelyike fennáll. Ne próbáljunk házi praktikákkal öngyógyítani, mert bár remélhetőleg azon kívül, hogy lassabban gyógyulunk meg más baj nem lesz, attól még mindenképp megnyugtató, ha egy orvos is rápillant a sebeinkre.

Ehhez a szösszenethez felhasznált források:
Webbeteg.hu (letöltve: 2018. 12. 29.)
Házipatika.com (letöltve: 2018. 12. 29.)
Elsősegély.hu (letöltve: 2018. 12. 29.)

Veled történt már hasonló? 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!