{"version":"1.0","provider_name":"Semmi, \u00e9s veled?","provider_url":"https:\/\/semmiesveled.cafeblog.hu","author_name":"aliquis","author_url":"https:\/\/semmiesveled.cafeblog.hu\/author\/aliquis\/","title":"\u00d6r\u00f6k el\u00e9gedetlens\u00e9g","html":"<p style=\"text-align:justify\"><strong>\"Mindig az a szar, ami van.\" Ez a mondat egy, a bar\u00e1tn\u0151immel folytatott besz\u00e9lget\u00e9sben hangzott el - \u00e1ltalam. E-nek\u00a0nagyon megtetszett, ki\u00edrta Facebookra. Akkor kezdtem el azon gondolkodni, mit is mondtam val\u00f3j\u00e1ban. Alapvet\u0151en ir\u00f3ni\u00e1nak sz\u00e1ntam, mivel egy olyan kontextusba sz\u00fartam bele, amiben \u00e9ppen a f\u0151iskolai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geket szidtuk. Erre T azt k\u00e9rdezte (teljesen jogosan), hogy \"am\u00fagy azt hiszitek, m\u00e1shol nem ez van?!\" Igaza volt.<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align:justify\"><img class=\" size-full wp-image-819 aligncenter\" src=\"https:\/\/semmiesveled.cafeblog.hu\/files\/2017\/02\/orokos-elegedetlenseg.png\" alt=\"orokos-elegedetlenseg\" width=\"620\" height=\"250\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align:justify\"><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align:justify\">\"M\u00e1shol is ez van, csak nem abban \u00e9l\u00fcnk, ez\u00e9rt csak ezt tudjuk ut\u00e1lni. Mindig az a szar, ami van.\" - v\u00e1laszoltam.Ez egy oldalr\u00f3l egy ironikus megjegyz\u00e9s, m\u00e1sik oldalr\u00f3l viszont az elkeser\u00edt\u0151 igazs\u00e1g. Gondoljunk csak bele, valahogy mindig el\u00e9gedetlenek vagyunk azzal, amink van. Mindig kev\u00e9s, mindig m\u00e1st, t\u00f6bbet akarunk. Pedig n\u00e9ha j\u00f3 lenne meg\u00e1llni, \u00e9s ak\u00e1r csak egy percig is, de h\u00e1l\u00e1t adni az\u00e9rt, ami <strong>VAN<\/strong>.<\/p>\n<p style=\"text-align:justify\">M\u00e1r m\u00falt kedd \u00f3ta kavarognak gondolatok a fejemben ezzel az eg\u00e9sszel kapcsolatban. Sokszor, \u00e9s sokf\u00e9lek\u00e9ppen r\u00e1gtam \u00e1t szabad perceimben (mind a kett\u0151ben) az elm\u00falt napok sor\u00e1n, \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem, hogy nagyon m\u00e9lyre ny\u00faltam egy f\u00e9lmondattal. Igaz, hogy sosem j\u00f3 az, ami van. Sajnos r\u00e1m is, \u00e9s mivel kicsit kihegyezettebb lett erre a figyelmem az elm\u00falt id\u0151szakban, l\u00e1tom, hogy az engem k\u00f6r\u00fclvev\u0151kre is mennyire igaz.<\/p>\n<p style=\"text-align:justify\"><img class=\"size-medium wp-image-89 alignright\" src=\"https:\/\/semmiesveled.cafeblog.hu\/files\/2015\/08\/11914887_10153603617637774_1353265177583346907_n.jpg?w=211\" alt=\"11914887_10153603617637774_1353265177583346907_n\" width=\"211\" height=\"300\" \/>Sokszor sop\u00e1nkodom a f\u0151iskola miatt, \u00e9s a szidom is rendesen, mint a bokrot, viszont t\u00e9nyleg nem lenne jobb m\u00e1shol sem. H\u00e1l\u00e1s lehetek, hogy megengedhetem magamnak azt, hogy a gimn\u00e1zium ut\u00e1n tov\u00e1bbtanulhattam annak ellen\u00e9re, hogy csak \u00f6nk\u00f6lts\u00e9ges helyek voltak a szakomon. S\u0151t, tehetem ezt \u00fagy, hogy (b\u00e1r minden p\u00e9nzemet felem\u00e9sztette id\u00e1ig, \u00e9s a csal\u00e1d\u00e9t is), de nem ad\u00f3sodtam el.<\/p>\n<p style=\"text-align:justify\">P\u00e9nteken\u00a0reggel, munk\u00e1ba menet a Nyugatin\u00e1l l\u00e1ttam egy hajl\u00e9ktalan f\u00e9rfit. Csapzott, hosszabb \u0151sz\u00a0haj\u00fa. Bottal is alig b\u00edrt j\u00e1rni, gyakorlatilag totyogott. Mikor nagy nehezen el\u00e9rt a kuk\u00e1ig, keresg\u00e9lni kezdett, \u00e9s egy kor\u00e1bban megszerzett Metropolt szorongatott a bal karja alatt. Lehet, hogy amiatt, mert hihetetlen f\u00e1radt voltam, lehet, hogy amiatt, mert B borzaszt\u00f3an hi\u00e1nyzott (mivel <a href=\"http:\/\/www.honvedelem.hu\/cikk\/52490\" target=\"_blank\">k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n dolgozott keddt\u0151l vas\u00e1rnapig<\/a>), de majdnem els\u00edrtam magam. Komolyan sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny volt. Akkor \u00e9s ott h\u00e1l\u00e1t adtam az\u00e9rt, hogy van hol laknom. Hogy van mit ennem. Hogy van munkahelyem.<\/p>\n<p style=\"text-align:justify\">Hogy eltereljem a figyelmem, \u00e9s ne b\u0151gjem el magam p\u00e9ntek reggel 8.24-kor a 9-es buszon, azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon mi\u00e9rt vagyunk \u00f6r\u00f6kk\u00e9 el\u00e9gedetlenek. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ez egy ajt\u00f3 a fejl\u0151d\u00e9s fel\u00e9, de valaki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben nem l\u00e9p be, csak el\u0151tte \u00e1ll, \u00e9s el\u00e9gedetlen\u00fcl kiab\u00e1l.\u00a0Hol van az a pont, amikor azt kellene mondanunk, hogy most j\u00f3? Most rendben vagyok. Most el\u00e9gedett vagyok. Nem kell t\u00f6bb, nem kell m\u00e1s, mert a helyemen vagyok \u00e9s minden \u00edgy t\u00f6k\u00e9letes, ahogy van. L\u00e9tezik egy\u00e1ltal\u00e1n ilyen? Vagy abb\u00f3l fakad\u00f3an, hogy emberek vagyunk, mindig t\u00f6bbre, \u00e9s t\u00f6bbre v\u00e1gyunk? Mi adhat el\u00e9gedetts\u00e9get?<\/p>","type":"rich"}